I. Általános rendelkezések:

A SZOMÁLIAI MAGYAR EGYESÜLET alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény. Illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. - 64.§-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel az Egyesület Alapszabályát a mai napon az alábbi tartalommal fogadta el a Fővárosi Bíróság 16.Pk.60054/2011/1. számú végzése alapján.

1./ Az Egyesület magyar megnevezése:
SZOMÁLAI-MAGYAR EGYESÜLET

Az Egyesület magyar rövidített megnevezése:
SZ M E

Az Egyesület angol megnevezése:
SOMALIAN-HUNGARIAN UNION

Az Egyesület angol rövidített megnevezése:
S H U

Az Egyesület francia megnevezése:
UNION SOMALIAN-HONGROISE

Az Egyesület francia rövidített megnevezése:
S A H

Az Egyesület Adószáma:
18210307-1-41

2./ Az Egyesület székhelye:
1132 Budapest, Visegrádi u9.

Az Egyesület telephelye:

Az Egyesület fióktelepe:

Az Egyesület bélyegzője:
Körbélyegző az 1./ pontban rögzített magyar, angol és/vagy francia név vagy rövidített név felirattal, közepén Magyarország és Afrika kicsinyített térképével 1 (egyes) és 2(kettes) sorszámmal megjelölve.

3./ Az Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi, önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem is támogat.
A tagokon kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból.
A közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

II. Az Egyesület célja és feladata:

Célja:

Az afrikai országok és Szomália fejlesztése, Szomáliában és az afrikai országokban folyó sport - oktatási, gyermek- és iíjúságvédelmi, kulturális, műemlékvédelmi, egészségügyi, szociális, természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi, műszaki, természettudományi és kutatási tevékenységek támogatása, ezekben való aktív részvétel, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, az emberi és állampolgári jogok védelme, a kulturális örökség megóvása.

Az Egyesület céljai megfelelnek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. §. c./l., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 14. és 20. pontjában foglaltaknak.

Az egyesület céljait az alábbi tevékenységekkel valósítja meg:

• Szomáliában és a környező országokban folyó sport támogatása sportrendezvények szervezésével.
• Szomáliai iskolákban, óvodákban folyó oktató nevelőmunka segítése taneszközök,játékok beszerzésével, tanulmányi kirándulások szervezésével, tehetséges gyermekek támogatásával, egészséges életmódra és környezetszeretetre való neveléssel,
• hátrányos helyzetű emberek támogatása segélycsomagok osztásával,
• Szomália és az afrikai országokban lévő műemlékek védelme felújítással, restaurálással,
• Kutatási tevékenységek támogatása kutatás költségeinek térítésével,
• Afrikai országokban honos védett állatok megóvásával,
• Anyanyelvi kultúra támogatásával.
• Szomáliából Magyarországra érkező emberek elszállásolása egyéb segítség nyújtása.

Az Egyesület működése nyilvános, munkája és tevékenysége során épít a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire, a támogatók kezdeményezésére, javaslataira.

Az egyesület feladata, hogy céljait a hatályos jogszabályok, az Alapszabály és más egyesületi szabályzatok alapján el tudja érni, azokat meg tudja valósítani.

III. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végezhet.
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabály szerinti tevékenységére fordítja.

1./     A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

2./     Az Egyesület bevételei:
- a tagdíj,
- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól, közhasznú céljára vagy   működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

A beszámolási szabályok:

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
Az Egyesület a közgyűlésen elfogadja és jóváhagyja az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig Interneten, saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A jelentéseket az Egyesület Elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a  kisebbségi települési önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület nyilvántartásaira, könyvvezetésére az és gazdálkodásának egyéb szabályaira a Számviteli törvény, az Egyesület gazdálkodásáról szóló jogszabályok, a Közhasznú szervezetekről szóló törvény és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közhasznúsággal kapcsolatos egyéb feladatok:

Az Egyesület elnöke a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVL. törvény 7. § (2.) bek. alapján köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a Vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és amennyiben lehet személye is.

Az Egyesület elnöke a döntéseket követően nyolc napon belül köteles az érintettekkel a testületi szervek döntéseit írásban közölni, és a döntések rövidített változatát az ülést követően 30 napon belül az Interneten ( az Egyesület saját honlapján ) nyilvánosságra hozni. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést az Egyesület elnökénél írásban kell kezdeményezni, aki a készhez vételétől számított harminc munkanapon belül köteles lehetővé tenni az iratokba való betekintést.

A közhasznú szervezet szolgáltatásainak igénybevételét a szervezet vezetőségéhez benyújtott írásos kérelemmel bárki kezdeményezheti, a vezetőség a tudomására jutott esetekben saját maga is nyújthat szolgáltatást, továbbá a vezetőség a szolgáltatás igénybevételére pályázatot írhat ki, amelyet az Interneten tesz közzé.

A közhasznú szervezet működéséről, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról 30 napon belül az Egyesület elnöke az Interneten köteles közzétenni.

Az Egyesület a működése módját, beszámolóit és szolgáltatásai igénybevételének lehetőségeit Interneten (saját honlapján: www.szomaliaiegyesulet.hu) hozza nyilvánosságra.

IV. Az Egyesület tagjai:

Az Egyesület tagja lehet minden jogi személy és azok a természetes személyek, akik a 18. életévüket betöltötték - magyar és külföldi állampolgár egyaránt aki az Egyesület célkitűzéseit magáévá teszi, aláveti magát az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, továbbá aktívan részt vesz az Egyesület tevékenységében. A tagfelvétel a Vezetőséghez benyújtott írásos kérelem alapján történik.

Az Egyesület alapító tagjai azok a személyek, akik az alakuló ülésen a jelenléti ív szerint részt vettek.

A felvételt kérő akkor válik az Egyesület tagjává, ha a Vezetőség a tagok sorába felvette.

A tag a vezetőség s a jelen Alapszabály által megállapított tagdíjat köteles az Alapszabály szerinti határidőre megfizetni.
A tag köteles az alapszabály rendelkezéseinek betartására.
A tag részt vesz a Közgyűlésen, ahol szavazati és tanácskozási jog illeti meg. Bármelyik tag megválasztható az Egyesület bármelyik tisztségére. Részt vehet az Egyesület valamennyi rendezvényén.

A tagság megszűnik:

• kilépéssel, melyet a vezetőséghez kell írásban bejelenteni
• törlés,
• halál,
• és az Egyesület megszűnése esetén.
• kizárással

A tag az Egyesületből csak megfelelő eljárás (pl.: fegyelmi eljárás) lefolytatását követően zárható ki. Az eljárás során közölni kell az érintett taggal, hogy mit rónak a terhére, és részére meg kell adni a védekezés lehetőségét. Nem csak a vétséget bizonyító, hanem az esetlegesen mentő, vagy enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni. Az eljárás lezárásakor határozatot kell hozni, amelyet a tagnak igazolható módon, (pl: ajánlott, tértivevényes postai levél útján) kézbesíteni kell. A határozat ellen az érintett jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati lehetőségről a tagot tájékoztatni kell. Lehetőleg biztosítani kell a tag részére az Alapszabályban egy szervezeten belüli jogorvoslati lehetőséget, azaz pl: az elnökség által meghozott kizáró határozatot a közgyűlés előtt lehetőleg meg lehessen támadni. A jogerős döntéssel szemben az érintett a döntésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Bíróságon keresetet terjeszthet elő.

A közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább 3/4-es szavazat-többségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten, vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha a 3 hónapnál régebben lejjárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be. illetőleg, ha az egyesület céljával, szellemiségével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

Pártoló tagok:

Azok a természetes és jogi személyek, akik az Egyesületbe rendes tagként nem kívánnak belépni, de egyetértenek az Egyesület céljaival és azt támogatják, a vezetőség pártoló tagként felveheti, ha a támogató ezt a Vezetőségnél benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezi.

A pártoló tag írásos kérelmére neve és az általa nyújtott támogatás Interneten nyilvánosságra hozható.

A pártoló tag részt vehet az Egyesület közgyűlésein és rendezvényein, azonban nem választható vezetőségi vagy felügyelő-bizottsági tagnak, sem ezek elnökének, titkárának, szavazati joggal sem rendelkezik. A pártoló tag bármilyen támogatási formával, javaslattal, véleménnyel segítheti az Egyesület munkáját és kezdeményezheti a vezetőségnél a közhasznú szervezet szolgáltatásának igénybevételét.

A rendes tag teljes jogkörrel rendelkezik és tagdíjat fizet, a pártoló tag tagdíjfizetési kötelezettséggel nem rendelkezik, azonban döntési jogosítványa sincs, pusztán tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlés ülésein. A pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani.

Az Egyesület szervei:

• Közgyűlés,
• Vezetőség,
• Felügyelő Bizottság.

Az Egyesület Közgyűlése:

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. A Közgyűlésre az Egyesület valamennyi tagját - a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal - a napirendet is feltüntető értesítéssel (meghívó) meg kell hívni.
A Közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele ( 50%+l% ) jelen van.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon a tagokon kívül bárki részt vehet.
Az Egyesület tagjait szavazati, javaslattételi és véleményalkotási jog, míg a többi résztvevőt véleményalkotási jog illeti meg.

Az Alapszabály elfogadásához, módosításához a jelenlévő tagok legalább 2/3-ának nyílt szavazással történő támogatása szükséges.
Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb Közgyűlést kell összehívni, amely az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményére a tagok figyelmét a eredeti meghívóban előzetesen felhívták. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

A Közgyűlés minden határozatát nyílt szavazással hozza meg egyszerű szótöbbséggel, azaz a döntés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jelenlévő tagok több mint fele támogatja, kivéve a törvényben, illetve jelen Alapszabályban meghatározott azon eseteket, amelyeknél 2/3-os támogatás szükséges.

A közgyűlés személyi kérdésekben is nyílt szavazással hozza meg döntéseit.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját, napirendjét, a más szervektől érkező résztvevők megnevezését, a résztvevő tagok számát és az egyéb megjelenteket, a hozzászólásokat, valamint a szavazási eredményeket és a hozott határozatokat.

A jogszabályok és az Alapszabály keretei között a Közgyűlés határozatot hoz, illetőleg dönt az egyesületet érintő minden fontos ügyben.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörei:

1./   Alapszabály elfogadása, módosítása.
2./  Megválasztja a Vezetőséget, a Felügyelő Bizottságot, az elnököt, a titkárt és a bizottság elnökeit. A választás nyílt szavazással történik. Az a személy lesz a Vezetőség, a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az elnök, a titkár és a bizottság elnöke, akiket a határozatképes Közgyűlésen jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbséggel megválasztottak. A választás három évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható.
3./  Megvitatja és jóváhagyja az Egyesület éves munkatervét, elfogadja az éves költségvetést és az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést, a Vezetőség és a Felügyelő Bizottság beszámolóját, valamint az egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondását.
4./  Elbírálja a Közgyűlésre érkezett indítványokat.

Az Egyesület Vezetősége:

Az Egyesület ügyeit a két Közgyűlés között a Vezetőség intézi.

A Vezetőség létszáma: 5 fő
A Vezetőség elnöke: Németh Luigi
A Vezetőség adminisztrációs titkára: Szilasi Ildikó
A Vezetőség főtitkára:                                            Szerbin Éva
A Vezetőség tagjai: Ringer Ferencné
Bodnár Gábor

A Vezetőségi ülést az Egyesület elnöke hívja össze, a Vezetőség valamennyi tagjának meghívásával. A Vezetőség félévente ülést tart. A vezetőség ülései nyilvánosak. A meghívót a napirendi pontok közlésével az ülés előtt legalább 15 nappal a vezetőségi tagoknak meg kell küldeni. A vezetőség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van az ülésen.

A vezetőség tagjait szavazati javaslattételi és véleményalkotási jog illeti meg.

A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

A Vezetőségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben rögzíteni kell az ülés időpontját, tárgyát, a jelenlevőket és a hozott határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Vezetőség felelős a Közgyűlésnek. Évente beszámol a munkájáról.

A Vezetőség dönt az éves tagdíjakról. A tagdíj összege 2011. évben 10.000,- Ft/év/fő, és a Vezetőség a tagdíjak összegéről 2011. január 01-től az adott tárgyév első Vezetőségi ülésén dönt.

A tagdíjat a tagok egy összegben, 2011. évben december 30-ig, ezt követően minden év március 31-ig kötelesek befizetni.

A vezetőség elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Az Egyesület elnöke:
1./     képviseli az Egyesületet
2./     felügyeli az Egyesület Alapszabály szerinti működését,
3./     összehívja a Vezetőségi üléseket és a Közgyűlést, azon elnököl,
4./     a Közgyűlésen és a Vezetőségi üléseken szavazategyenlőség esetén dönt,
5./     kiadmányozza az Egyesület leveleit,
6./     jogosult pénztár- leltárvizsgálatot elrendelni,
7./     utalványozza a kiadásokat az Egyesület költségvetésének megfelelően, attól való eltérés esetén a Vezetőség hozzájárulásával.

Az Egyesület titkára:
1./     az elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet,
2./     intézi az Egyesület ügyeit, levelezéseit, gondoskodik az Egyesülethez érkező iratok, levelek  elintézéséről és a Vezetősséggel ismerteti azokat,
3./     vezeti az Egyesületi ülések jegyzőkönyveit.

Az Egyesület Felügyelő Bizottsága:

A Bizottság 3 tagú, az élén a bizottság elnökkel.

A Felügyelő Bizottság elnöke: Szerbin Judit
A Felügyelő Bizottság tagjai: Mazár Ferenc

Balogh Sándor

Évente legalább egy ülést tart, amelyet az elnök az ülés előtt legalább 15 nappal írásbeli meghívóval köteles összehívni. A meghívónak a napirendi pontokat is tartalmaznia kell. A Bizottság határozatképes, ha ülésén a tagok 2/3-a jelen van.

A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet; vezetőségi ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésére jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervezetet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a., a vezető szerv elnöke vagy tagja
b., a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.
c., a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül -kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatási -, illetve
d., az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

V. Vegyes rendelkezések

Az Egyesület megszűnik ha, :

1/ a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja
2/ amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja

Az Egyesület feloszlása esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

A bankszámla feletti rendelkezés:

A bankszámla felett az Egyesület elnöke önállóan jogosult rendelkezni, a Ptk. 29§ (3) bekezdése szerint.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Összeférhetetlenségi szabályok:

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az Egyesület bármely szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezte által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közeli hozzátartozók alatt a PTK. 685. § b./ pont alatt felsorolt személyeket kell érteni. Az Egyesület a nyilvántartásba vétele után az Interneten önálló honlapot hoz létre, amelyen eleget tesz a nyilvánosságra hozatali kötelezettségeknek.

Az Egyesület közhasznú szervezeteket megillető jogállását a nyilvántartásba vételével szerzi meg.

Az Egyesületnek, ha a közhasznú szervezeteket megillető jogállása megszűnik, a megszűnéskor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az Egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok előírásai az irányadók.

Budapest, 2011. február 17.