Peking valószínűleg szívesen kimaradna a konfliktusból, de ezt nem nagyon teheti meg, hiszen a két Szudán szembenállásának fő oka az olaj, márpedig annak kitermelésében és szállításában Kínának meghatározó szerepe van. A China National Petrol Corporation több vegyesvállalatot is fenntart Szudánban, míg egy másik vegyesvállalat olajvezetéket épít Dél-Szudánból Kenyába. Ennek a vezetéknek épp az a célja, hogy Dél-Szudán elkerülje a szudáni csőrendszer használatát.

A kínai külügyminisztérium szóvivője igen óvatosan reagált a dél-szudáni elnök kijelentésére. Liu Vejmin kifejezte a reményét, hogy mind a két fél párbeszéddel akarja megoldani a konfliktust és egyik fél sem tesz semmi olyat, ami esetleg növelné a feszültséget. Ez  az, amit understatement- nek lehet nevezni, hiszen a két Szudán között nyílt fegyveres konfliktus van és az Afrikai Unió közvetítő akciója kudarcba fulladt. A kínai diplomácia a hírek szerint a függöny mögött arról győzködi a háborúskodó feleket, hogy a harcok ártanak az olajexportnak. Peking arra hívja fel Szudán figyelmét, hogy exportjának 90%- a az olaj, ha az valamiért leáll, akkor itt a pénzügyi csőd! És Szudán elnöke nemzetközi szervezetekhez sem fordulhat, hiszen nemzetközi elfogatóparancs van ellene a darfuri népirtás miatt...Még jobban függ az olajexporttól Dél-Szudán: ott 98% az olaj részesedése! Ezek ésszerű érvek, de kérdés, hogy a kínai diplomáciának sikerül- ezeket elfogadtatnia, hiszen évtizedes ellentétek állítják egymással szembe Szudán és Dél-Szudán vezetőit...